Oláh Józsefné Katika: Elmentél

Mottó: A téma az utcán hever, de nem mindegy, ki veszi fel!

Elmentél, tudtam, hogy így lesz
Isten akarta ezt.
Miért büntet engem
Újabb tövis a szememben.

Menj és légy áldott
Szám soha nem átkoz.
Azért valamit tőled kaptam
Tudom, merre visz az utam.
Nem sírok azért sem
Vagy talán a szemem gyöngesége.

Szívembe hála és szeretet
Ilyen ember rabszolga nem lehet.
Egy beteg kezét fogtad irgalomból
Bár ne tetted volna.

Kijutott nekem az izgalomból
Bár meg sem születtem volna.

Minden versem optimista
Ezek szerint hazug minden sora
Nem írok senkinek
Remélem szívem hamarosan megreped.

Verseim a gyöngyszemek
Mint megannyi könnycseppek
Nekem néha kín
Leírni gondolataim.

Nekem gyöngyszem
Másnak kavics
Nekem igaz
Másnak hamis!